SZŐKE CSABA T8V TESZT ÉS BESZÁMOLÓ
Némi szentimentalizmussal pakoltam be a kocsiba az ADAM Audio magyarországi képviseletétől kapott teszt példányokat. Elgondolkodtam a múló ifjúságomon, hogy amikor én szárnyaimat éppen bontogató hangmérnökpalánta voltam mit is lehetett kapni ennyi pénzért, amit hazavihetett az ember, mint megfizethető árkategóriájú stúdió monitor. Lófütty nem volt, nem, hogy 8’ kompozit sugárzó, meg AMT magas 25Khz-ig. Voltak cserébe passzív hangváltós hangfalak, külön megvásárolható, AB osztályú erősítővel, majd egy igen nagy szakadék árban és persze minőségben ezek között és az aktív, biamp stúdió monitorok között, amik vágyaink tárgyát képezték. Ezen utóbb említett szakadékot már sokan, sokféle műszaki megoldással megpróbálták betömni, mára pedig eljutottunk odáig, hogy az értő közönség döbbenetesen sok típus közül válogathat, jó esetben a legnagyobb megelégedésére.
|
A T-széria
Kissé személyesre sikerült bevezető után azt hiszem kiderül, hogy a T8V egy meglehetősen árérzékeny piaci szegmensben kíván versenyezni a népes konkurenciával. Tulajdonképpen ez a koncepció hívta életre az egész T-szériás termékpalettát az ADAM Audio-nál. Így igazából az ára ismeretében lehet róla érdemben véleményt formálni, úgyhogy talán kezdjük is ezzel. Kijelenthető, hogy amennyiben a globális világgazdaság nem omlik össze és szűkebb hazánk nemzeti összterméke sem triplázódik meg ezen sorok írása közben, akkor az aktuális valutaárfolyamok mellett egy olyan hangfalról beszélünk, melynek darabja bőven 100 000.-Ft bruttó alatt megkapható. Ez alapján az ADAM termékpaletta alsó szegmensének legnagyobb darabja. Emiatt elég széles közönség érdeklődésére tarthat számot, főként otthoni stúdiók és Dj-k körében, ezért az én első utam is haza vezetett vele, hogy halljam, hogy muzsikál egy tipikus otthoni alkotói környezetben. |
ADAM Audio T8V hangsugárzó
|
Neked nyolc
A nyolc incses kompozit sugárzó mérethez a többség a kellőképpen mély basszusokat és a megfelelően magas hangosságérzetet társítja. A vásárlásnál ez a két tulajdonság döntő tényező szokott lenni.
Azt még tudni érdemes, hogy két utas stúdió monitornál ez nagyjából az a maximális hangszóró méret, amit még ésszerű műszaki megoldások mellett lehet és megéri alkalmazni. A nagy membrán méret előny a mélyebb frekvenciájú hanghullámok keltésénél, de súlyánál fogva hátrányos tud lenni, mikor a közepes frekvenciájú hangok jóval rövidebb periódusidejű hullámait kell lereagálnia. Ezen lehet segíteni a felfüggesztés és a membrán könnyítésével, de annak a merevsége láthatja a kárát, melytől fokozódhatnak - az elmozdulás közbeni - a tehetetlenségből adódó deformációk.
A T8V esetében a mélyközép sugárzó 33 Hz-2,6 Khz közötti tartományt ad nekünk vissza egy 70W D-osztályú erősítő unszolására, melyre még majd visszatérünk. A membrán anyagát tekintve polipropilén, tehát műanyag. Ez utóbbi tény gyakran képezi kritikák tárgyát, pedig ésszerű választás egy árérzékeny hangfalnál és fentebb vázolt játszmát a merevség és méret relációjában ha nem is lehengerlő győzelemmel, de pontozással meg lehet nyerni vele. Visszakanyarodva az erősítőhöz. Mit is jelent a D-osztályú erősítő? Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor egy-egy impulzust bocsát ki magából a műsorjeltől függő impulzusszélességgel, vagyis nincs amplitúdótól függő köztes állapota, ha úgy tetszik műsorjel függő impulzusszélesség modulált (PWM) jelet állít elő. Ez igen komoly hatásfok növekedést eredményez a “hagyományos” erősítőkhöz képest, plusz igen gyorsan képes reagálni a bemenő jel változásaira. Ennek az az ára, hogy jelentős mennyiségű torzítási terméket produkál, különösen magasabb frekvenciákon. Itt előnnyé válik a membrán mérete és súlya, hiszen ezeket a zavarjeleket nem is igazán képes lereagálni. Az ár szempontjából az sem mellékes, hogy a hatásfoka miatt, egyszerűsödik a tápellátása és jól illeszthetőek mellé digitális jelfeldolgozó rendszerek. Ez olyannyira igaz, hogy komplett megoldások léteznek rá alkatrész szinten, egyetlen integrált áramkör megoldja a szűrést, a hangerő szabályozást és az erősítést, esélyesen itt is valami ilyesmi dolgozik.
U-ART magas sugárzó
Szinte egy az egyben ide kívánkozik a korábbi S3H tesztem keretes írása az Air Motion Transformer sugárzókról, amit az Adam is és a köznyelv is egyszerűen ribbon sugárzónak nevez. Röviden összefoglalva: A működésüknek a lényege, hogy erős mágneses térbe helyeznek harmonika alakban meghajtogatott fémgőzöléssel készült vezető fóliát, ezt szövik át vékony alumínium szalagokkal. Amint a hasznos jel áthalad a szalagokon
mágneses kölcsönhatás lép fel, a fólia alakja megváltozik és a harmonika szerűen meghajtogatott struktúra kipumpálja a levegőt a rétegei közül. Igen könnyű szerkezetről lévén szó ez meglehetősen gyorsan meg tud történni, ezért ideális rövid periódus idejű magas hangok átvitelére. Most direkt utána néztem Dr. Oskar Heil nevéhez fűződik a technológia elméleti kidolgozása, amit az Adam adoptált a gyártási gyakorlatban. Ráadásul viszonylag nagy felületű fémgőzölt fóliát alkalmaznak, kiterítve több, mint tíz négyzetcentimétert. Már csak ezért sem beszélhetünk klasszikus ribbon sugárzóról, ugyanis ez jóval nagyobb a megszokottnál. Anyagát tekintve poliimid, mint a kapton szalag, csak nyilván jóval vékonyabb. A megszólalásának van pár jellegzetessége azon túl, hogy az emberi felső érzékenységi küszöböt messze meghaladóan magas frekvenciájú hanghullámok keltésére képes (a T8V U-ART sugárzója is felmegy 25Khz-ig, gond nélkül). A hallgatók többsége nagyon szépnek és kívánatosnak írja le a hangját, hogy a mixek magas összetevői irreálisan szépen szólalnak meg rajta. Én ennek pont az ellenkezőjét szoktam tapasztalni, nekem mindent az arcomba tol, picit már-már harsányan, ezért jobban odafigyelek rá, ami egy stúdió monitornál nem hátrány, illetve hamar megszokom és tudok rajta dolgozni.
A T8V esetében a magas sugárzót is D-osztályú erősítő hajtja, ami leginkább a költséghatékonyság miatt előnyös, mert itt a mindössze 0,17g-os felület gond nélkül megmozdul a hasznos jelen kívül, a zavarjelekre is, amik a meghajtás jellegéből következnek. Azért, hogy minél kevesebb zavarjel keletkezzen, a modern PWM elvű erősítők többféle intézkedést tesznek, egyrészt a kapcsolási időt rövidítik, amitől ideális esetben a zavarjelek egy részének a frekvenciája a hallható tartományon kívülre kerül. Illetőleg több szintű modulációt alkalmaznak, aminek a lényege, hogy a PWM jelnek a pusztán be és kikapcsolt állapota közé még létrehoznak feszültség szinteket, amiket amplitúdótól függően kapcsolnak a kimenetre, így a zavarjelek szintje is csökkenthető. Nyilván az lenne az ideális, ha valami jobbfajta A, AB-osztájú erősítő hajtaná a magas sugárzót, de ebben az árkategóriában nem lenne rentábilis, azt a felsőbb szériákban találjuk, nyilván jóval drágábban. Ettől függetlenül nem igazán lehet panaszunk, az U-ART sugárzók - meghajtás ide, vagy oda - elég jól hozzák az ADAM hangzást, de erről majd lentebb. Átkerült a HPS waveguide, amit a felsőbb kategóriás S-szériás ADAM hangfalakból ismerünk, ez tulajdonképpen a magas frekvenciájú hanghullámok megfelelő horizontális szórásképéről gondoskodik, hogy ne legyen a hallgató túlságosan pozícióhoz kötve és lehetőleg minél kevesebb hang sugározódjon vertikálisan kontrollálatlan irányba, mint például a hallgató előtt lévő keverőpult, vagy asztallap. A kivitelezése azért az S3H esetén jelentősen tetszetősebbre sikeredett, de a dolgát teszi itt is, ez egészen biztos.
Személyeskedés
A külcsínt tekintve teljesen igényes benyomást kelt a szokásos fólia szerű borításával. Nagy mérete ellenére, egészen könnyű, hiszen nincs benne óriási transzformátoros tápegység, meg nagy és nehéz hűtőfelületek, simán a helyére tudtam emelni. Örvendetes a nagy betűkkel hirdetett öt év garancia is, kíváncsian vártam a megszólalás minőségét. Mivel anno hónapokig teszteltem az S3H-t, azt hiszem kijelenthetem, hogy ennek is olyan “ADAM-es” hangja van. Nagyon jellegzetes tiszta magasak, ennek megfelelően jól definiált térérzet és nagyon konkrét irányok jellemzik. Ez eléggé meglepett az árkategória ismeretében. Meglepett továbbá, hogy tényleg nagyon mélyre le tud menni, ráadásul ezek a mélyek elég pregnánsak és a technikai részletek ismeretében reálisnak mondhatóak. Van a közelemben Yamaha HS8 és Mackie MR824, mindkettőnél jobb benyomást tett rám a T8V. Munka közben én nagyon sokat szöszölök a közép frekvenciás összetevőkkel, ezért nekem nagyon fontos szempont egy hangfalnál, hogy azokat hogyan adja vissza. Na, itt szokott kibukni a két utas, nagy kompozit sugárzós berendezések talán legnagyobb hátulütője, hogy a nagy membrán méretből és a tehetetlenségéből adódóan nem tud igazán pontos közepeket produkálni. Itt sincs ez másképp, de mindezt nem tudom a konkrét berendezés számlájára írni, a kategóriában mindegyik gyártó ezzel küzd és az ADAM még egészen nyerésre is áll, de az az igazság, hogy erre megnyugtató megoldást egy bizonyos méret fölött a három utas hangfal nyújt, vagy be kell érnünk kisebb sugárzóval és kevesebb basszussal, ugye. Az egyik esetben pénzel, a másik esetben némi kompromisszummal fizetünk, ki-ki döntse el magának melyik számára az elfogadhatóbb megoldás. Azt tudom mondani, hogy aki szerényebb költségvetésből szeretne kiterjedt mélyekkel rendelkező monitor hangfalat, az igen jól járhat az ADAM megoldásával, ár/teljesítmény aránya lenyűgöző. Én például kezdőként, az akkori jövedelmi viszonyaimhoz igazítottan, arányaiban ennyi pénzért még sokkal rosszabb hangfalakat tudtam csak megfizetni.
A nyolc incses kompozit sugárzó mérethez a többség a kellőképpen mély basszusokat és a megfelelően magas hangosságérzetet társítja. A vásárlásnál ez a két tulajdonság döntő tényező szokott lenni.
Azt még tudni érdemes, hogy két utas stúdió monitornál ez nagyjából az a maximális hangszóró méret, amit még ésszerű műszaki megoldások mellett lehet és megéri alkalmazni. A nagy membrán méret előny a mélyebb frekvenciájú hanghullámok keltésénél, de súlyánál fogva hátrányos tud lenni, mikor a közepes frekvenciájú hangok jóval rövidebb periódusidejű hullámait kell lereagálnia. Ezen lehet segíteni a felfüggesztés és a membrán könnyítésével, de annak a merevsége láthatja a kárát, melytől fokozódhatnak - az elmozdulás közbeni - a tehetetlenségből adódó deformációk.
A T8V esetében a mélyközép sugárzó 33 Hz-2,6 Khz közötti tartományt ad nekünk vissza egy 70W D-osztályú erősítő unszolására, melyre még majd visszatérünk. A membrán anyagát tekintve polipropilén, tehát műanyag. Ez utóbbi tény gyakran képezi kritikák tárgyát, pedig ésszerű választás egy árérzékeny hangfalnál és fentebb vázolt játszmát a merevség és méret relációjában ha nem is lehengerlő győzelemmel, de pontozással meg lehet nyerni vele. Visszakanyarodva az erősítőhöz. Mit is jelent a D-osztályú erősítő? Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor egy-egy impulzust bocsát ki magából a műsorjeltől függő impulzusszélességgel, vagyis nincs amplitúdótól függő köztes állapota, ha úgy tetszik műsorjel függő impulzusszélesség modulált (PWM) jelet állít elő. Ez igen komoly hatásfok növekedést eredményez a “hagyományos” erősítőkhöz képest, plusz igen gyorsan képes reagálni a bemenő jel változásaira. Ennek az az ára, hogy jelentős mennyiségű torzítási terméket produkál, különösen magasabb frekvenciákon. Itt előnnyé válik a membrán mérete és súlya, hiszen ezeket a zavarjeleket nem is igazán képes lereagálni. Az ár szempontjából az sem mellékes, hogy a hatásfoka miatt, egyszerűsödik a tápellátása és jól illeszthetőek mellé digitális jelfeldolgozó rendszerek. Ez olyannyira igaz, hogy komplett megoldások léteznek rá alkatrész szinten, egyetlen integrált áramkör megoldja a szűrést, a hangerő szabályozást és az erősítést, esélyesen itt is valami ilyesmi dolgozik.
U-ART magas sugárzó
Szinte egy az egyben ide kívánkozik a korábbi S3H tesztem keretes írása az Air Motion Transformer sugárzókról, amit az Adam is és a köznyelv is egyszerűen ribbon sugárzónak nevez. Röviden összefoglalva: A működésüknek a lényege, hogy erős mágneses térbe helyeznek harmonika alakban meghajtogatott fémgőzöléssel készült vezető fóliát, ezt szövik át vékony alumínium szalagokkal. Amint a hasznos jel áthalad a szalagokon
mágneses kölcsönhatás lép fel, a fólia alakja megváltozik és a harmonika szerűen meghajtogatott struktúra kipumpálja a levegőt a rétegei közül. Igen könnyű szerkezetről lévén szó ez meglehetősen gyorsan meg tud történni, ezért ideális rövid periódus idejű magas hangok átvitelére. Most direkt utána néztem Dr. Oskar Heil nevéhez fűződik a technológia elméleti kidolgozása, amit az Adam adoptált a gyártási gyakorlatban. Ráadásul viszonylag nagy felületű fémgőzölt fóliát alkalmaznak, kiterítve több, mint tíz négyzetcentimétert. Már csak ezért sem beszélhetünk klasszikus ribbon sugárzóról, ugyanis ez jóval nagyobb a megszokottnál. Anyagát tekintve poliimid, mint a kapton szalag, csak nyilván jóval vékonyabb. A megszólalásának van pár jellegzetessége azon túl, hogy az emberi felső érzékenységi küszöböt messze meghaladóan magas frekvenciájú hanghullámok keltésére képes (a T8V U-ART sugárzója is felmegy 25Khz-ig, gond nélkül). A hallgatók többsége nagyon szépnek és kívánatosnak írja le a hangját, hogy a mixek magas összetevői irreálisan szépen szólalnak meg rajta. Én ennek pont az ellenkezőjét szoktam tapasztalni, nekem mindent az arcomba tol, picit már-már harsányan, ezért jobban odafigyelek rá, ami egy stúdió monitornál nem hátrány, illetve hamar megszokom és tudok rajta dolgozni.
A T8V esetében a magas sugárzót is D-osztályú erősítő hajtja, ami leginkább a költséghatékonyság miatt előnyös, mert itt a mindössze 0,17g-os felület gond nélkül megmozdul a hasznos jelen kívül, a zavarjelekre is, amik a meghajtás jellegéből következnek. Azért, hogy minél kevesebb zavarjel keletkezzen, a modern PWM elvű erősítők többféle intézkedést tesznek, egyrészt a kapcsolási időt rövidítik, amitől ideális esetben a zavarjelek egy részének a frekvenciája a hallható tartományon kívülre kerül. Illetőleg több szintű modulációt alkalmaznak, aminek a lényege, hogy a PWM jelnek a pusztán be és kikapcsolt állapota közé még létrehoznak feszültség szinteket, amiket amplitúdótól függően kapcsolnak a kimenetre, így a zavarjelek szintje is csökkenthető. Nyilván az lenne az ideális, ha valami jobbfajta A, AB-osztájú erősítő hajtaná a magas sugárzót, de ebben az árkategóriában nem lenne rentábilis, azt a felsőbb szériákban találjuk, nyilván jóval drágábban. Ettől függetlenül nem igazán lehet panaszunk, az U-ART sugárzók - meghajtás ide, vagy oda - elég jól hozzák az ADAM hangzást, de erről majd lentebb. Átkerült a HPS waveguide, amit a felsőbb kategóriás S-szériás ADAM hangfalakból ismerünk, ez tulajdonképpen a magas frekvenciájú hanghullámok megfelelő horizontális szórásképéről gondoskodik, hogy ne legyen a hallgató túlságosan pozícióhoz kötve és lehetőleg minél kevesebb hang sugározódjon vertikálisan kontrollálatlan irányba, mint például a hallgató előtt lévő keverőpult, vagy asztallap. A kivitelezése azért az S3H esetén jelentősen tetszetősebbre sikeredett, de a dolgát teszi itt is, ez egészen biztos.
Személyeskedés
A külcsínt tekintve teljesen igényes benyomást kelt a szokásos fólia szerű borításával. Nagy mérete ellenére, egészen könnyű, hiszen nincs benne óriási transzformátoros tápegység, meg nagy és nehéz hűtőfelületek, simán a helyére tudtam emelni. Örvendetes a nagy betűkkel hirdetett öt év garancia is, kíváncsian vártam a megszólalás minőségét. Mivel anno hónapokig teszteltem az S3H-t, azt hiszem kijelenthetem, hogy ennek is olyan “ADAM-es” hangja van. Nagyon jellegzetes tiszta magasak, ennek megfelelően jól definiált térérzet és nagyon konkrét irányok jellemzik. Ez eléggé meglepett az árkategória ismeretében. Meglepett továbbá, hogy tényleg nagyon mélyre le tud menni, ráadásul ezek a mélyek elég pregnánsak és a technikai részletek ismeretében reálisnak mondhatóak. Van a közelemben Yamaha HS8 és Mackie MR824, mindkettőnél jobb benyomást tett rám a T8V. Munka közben én nagyon sokat szöszölök a közép frekvenciás összetevőkkel, ezért nekem nagyon fontos szempont egy hangfalnál, hogy azokat hogyan adja vissza. Na, itt szokott kibukni a két utas, nagy kompozit sugárzós berendezések talán legnagyobb hátulütője, hogy a nagy membrán méretből és a tehetetlenségéből adódóan nem tud igazán pontos közepeket produkálni. Itt sincs ez másképp, de mindezt nem tudom a konkrét berendezés számlájára írni, a kategóriában mindegyik gyártó ezzel küzd és az ADAM még egészen nyerésre is áll, de az az igazság, hogy erre megnyugtató megoldást egy bizonyos méret fölött a három utas hangfal nyújt, vagy be kell érnünk kisebb sugárzóval és kevesebb basszussal, ugye. Az egyik esetben pénzel, a másik esetben némi kompromisszummal fizetünk, ki-ki döntse el magának melyik számára az elfogadhatóbb megoldás. Azt tudom mondani, hogy aki szerényebb költségvetésből szeretne kiterjedt mélyekkel rendelkező monitor hangfalat, az igen jól járhat az ADAM megoldásával, ár/teljesítmény aránya lenyűgöző. Én például kezdőként, az akkori jövedelmi viszonyaimhoz igazítottan, arányaiban ennyi pénzért még sokkal rosszabb hangfalakat tudtam csak megfizetni.
Írta: Szőke Csaba, Gainlab Studios (2021. augusztus 2.)
Csaba és a T8V stúdió monitor